A jó vesefunkció az egészség záloga
A meggyengült vesefunkció azt jelenti, hogy zavar lép fel a szűrőrendszerben, és a salakanyagok kiválasztása nem történik meg tökéletesen. A salakanyagok visszamaradnak a szervezetben, és olyan betegségeket idéznek elő, mint a reuma, a köszvény, az allergia, a bőrkiütések, a viszketés vagy az asztmás roham.
Vesegyengeség esetén a salakanyagok az izzadással a bőrőn keresztül választódnak ki, és ez túlterheli a bőrt: ólomszínűvé válik, fakó és természetellenes hatást kelt. Veseműködési zavarok esetén a kiválasztás másik lehetséges útját a nyálkahártyák jelentik, ami megnöveli a fertőzésre való hajlamot.
A jól működő vesék ezzel szemben megfelelően víztelenítik a testet, a fölösleges vizet és a salakanyagokat a húgyutakon keresztül választják ki. Egészséges veséről árulkodik az egészséges bőr és a jó közérzet.

A vesék figyelmeztető jelei
A nem tökéletesen működő vesék nem fájnak, vagy csak ritkán, gyulladás esetén.
A funkciózavart jelezheti könnyű nyomás a vesetájékon, tompa érzés a vesékben, és néha körülhatárolhatatlan háti fájdalom.
Más, veseproblémára utaló jel lehet: zavaros vizelet, véres vizelet, túl gyakori vizelési inger, túlzott hízás vagy a vizelet mennyiségének csökkenése, fejfájás, megnövekedett testhőmérséklet, duzzadt szem és ujjak, ödéma, szomjúságérzés, gyengeség, szívpanaszok, magas vérnyomás, tartós fáradtságérzés.

Veszélyben a vesénk
Veséinket számos dolog veszélyezteti. Krónikus hólyaghurut vagy az urogenitális rendszer gyulladása esetén a kórokozók feljuthatnak a veséig.
Károsítja a vesét a kezeletlen magas vérnyomás, a be nem állított cukorbaj, a krónikus angina- vagy mandulagyulladás, a köszvény és a húgysavbetegség.
Ha túl keveset iszunk, ha túl sok sót vagy erős fűszert használunk, túl sok alkoholt vagy kávét fogyasztunk, egyoldalúan táplálkozunk vagy túl sok gyógyszert szedünk, akkor szintén a vesénket veszélyeztetjük. Ezenkívül külső rizikótényezőnek számítanak a következők: krónikusan hideg láb, az időjárásnak nem megfelelő öltözködés, kevés mozgás.

A víz mint életelixír
Víz nélkül nincs élet, szüksége van rá a természetnek és az embernek egyaránt.
Egy 70 kilós ember testében kb. 45 liter víz található. 15 %-os vízveszteség már életveszélyes. A két vese, a tüdő, a bél és a bőr naponta 2-2,5 liter folyadékot választ ki.
Ugyanekkora mennyiséget minden nap vissza kell juttatnunk a szervezetünkbe. Ha a vesék túl kevés folyadékhoz jutnak, a kiválasztás túl koncentrált lesz, ez pedig megkönnyíti a kiválasztó utak -vese, hólyag és húgyvezeték- gyulladásának kialakulását. De a következmény vesekő vagy -homok is lehet.
A bőséges vízivás nagyságrendekkel fontosabb szervezetünk számára, mint a kiadós, szilárd táplálék. A víz részt vesz a légzésben, az emésztésben, a vérgeringésben, a mozgásban, az érzékszervek és az agy működésében. A szervezet legtöbb kémiai folyamata csak megfelelő mennyiségű víz esetén játszódik le.
Nagy mennyiségű vizet kell innunk az izzadás, szervezetünk hőszabályozása miatt is.
Ha a testünk túlhevül, a verejtékmirigyek folyadékot vonnak el a vérből, és a hőkiegyenlítés érdekében izzadtságréteggel borítják el a bőrt.
Akkor is innunk kell, ha nem vagyunk szomjasak. A napi folyadékigény felnőtteknél 2-2,5 liter. Ha sokat mozgunk, még több folyadékra van szükségünk. A sok ivás különösen fontos a túlsúlyosaknak. A vízben nincs kalória, ám a gyomrot jól feltölti, ezért ideális étvágycsökkentő.